Trea kacagva jött be az ajtón. A nevetésre felébredt a kreolbőrű férfi és álmosan felült. Megdörgölte a szemét majd felállt a kanapéról. "Mi történt?" Kérdezte álomittasam. Ismerta a nőt. Rideg és kegyetlen volt, rossz érzése volt a nevetésénél. 

"Ähh, csak a kis barbibabát móresre tanítottam." Megint az a hideg kacagás csendült fel. A férfi egyszerűen utálta ezt a nőt. A hidegvérét ahogy elbánt másokkal. Egyszerűen undorodott tőle. Amint meghallotta a nő válaszát egyből elindult fel. Meg kel néznie a lányt. Trea verése nem vicc. 

A srác dühösen feltépte az ajtót és belépett. A szőke felszisszent ijedtében és megfordult. "Azzonnal látnom kell, hogy mit tett veled. Ez a nő nem normális." Harsongta a férfi és megfordította a lányt a vállánál fogva. 

A férfi álla leesett. "Uram isten. Ez nem vicc. Történt valami komolyabb bajod?" Kérdezte lágy, aggódó hangon. "Azt hiszem eltört három bordám" Suttogta erőtlanül Amabel. "Ez a nő hülye. Szadista kis p*csa." Köpködte a szavakat a férfi majd egy levegővétel után folytatta.

"Én tudom miért vagytok itt és kiszöktetlek benneteket. Ne aggódjatok, minden rendben lesz." A lány megbízott a férfiban. Olvasta a gondolatait és őszinték voltak a szavai. "Ma este bezárok mindent és megszöktetlek titeket." A szavai reményt keltettek a lányban. 

A másik toronycellában Jeffrey hallgatta a beszélgetésüket. Ő nem bízott annyira a férfiben.

Amabel teljesen összezavarodott. Mivel nem hagyhatta, hogy a sebei gyorsan begyógyuljanak, ezért el kellett viselnie a fájdalmat. Folyamatosan emlékek törtek fel és elsírta magát. A férfi egész nap ottmaradt vele és megvígasztalta. "Most jobb ha megyek." Mondta mikor a nap kezdett lemenni. 

Lent Trea telefonált. "Gyere azonnal a hallba, mondanom kell valamit." Mondta a telefonba majd lecsapta a kagylót. Az ujjával idegesen ütögette a combját. Már várta az estét. 

Jeffrey is előkapta a mobilját és Geoge üzenetrögzitőjére beszélt. Rendelt egy gépet este nyolcra. 

Trea örömittasan feltiáltott mikor a férfi belépett. "Végre itt vagy" A férfi gonoszan vigyorgott. "Akkor halljam a terved." A lány elkezdett mesélni.

Eközben Lacy bezárt minden ajtót amire nem volt szükrégük. Megfogta a lopott kártyát majd megállt a fegyverraktár előtt. Mélyet sóhaltott majd bette a lyukba. A zár kattant egyet jelezve, hogy bezárták. Ezután megkönnyebbülten bement a hallba. 

Trea egyből eléugrott és elkezdett ordítani vele. "Tudom mire készülsz! Tudom te kis féreg!" "Te nem vagy normális. Mégis mire készülnék? A szegény lány sebeit kellett kimosnom. Szerencséd van ha túléli. Rengeteg belső vérzése van. Három bordáját eltörted." Trea csak mosolygott. "Szerinted ez érdekel?" A férfi dühösen megfordult és visszament a toronyszobába. 

"Indulnunk kéne." Hangzott a határozott parancs. "Jeffrey? Ő is jön?" A lány hangja elhaló volt. Nem volt jól. Ha ember lett volna azt mondhatnánk, hogy haldoklott. "Már lent vár." 

A lépcső egy sötét folyósóra vezetett ahol Jeffrey támasztotta a falat. A lány a karjaiba omlott. "Minden rendben. Ne aggódj." Suttogta bátoritóan a férfi. Amikor kibontakoztak az ölelésből felkiáltott az aranyhajú. 

"Mégis mit tettek veled?" A hangja aggódó volt. "Megvallattak." Egy halk, elhaló hang adta a választ. "Miért nem hagytad begyógyulni?" "Csak feltünést keltene. Innen minnél előbb ki kell szöknünk. " 

Elindultak és egy külső járaton lopakodtak végig. "A pincében elhelyeztem egy bombát. Ebből a szörnyű helyből nem marad semmi." Törte meg a csendet Lacy. Majd beléptek az ajtón. 

A férfiak előre mentek. Trea csak erre várt és Amy elé ugrott. "Azt hitted megszökhetsz te kis csitri?" Vakkantotta a lány. "Hidd el, meg is fogok." Amabel elhaló hangja növelte a másik egóját. "Azt csak hiszed." Mondta és bemosott egyet a lánynak. Erre a másik hátracsavarta a kezét és így bilincsben tartotta. Erre a festetthajú felnyüszített. "Mi az utolsó kívánságod drágám?" Amabel hangja erősebb és gonoszabb lett. Megemelte a karját és vámpíri erővel hátraütötte a fejét. A lány nyaka nagyot reccsent és élettelenül csúszott ki a szőke kezei közül. 

Kint elbúcsúztak egymástól. "És veled mi lesz?" Kérdezte Amy amikor kint voltak. "Elbújok az erdőben és valahogy hazamegyek." Válaszolta a kreolbőrű. "Nem akarsz velünk jönni?" Vetette fel a szöszi. "Nem, dehogy. Itt van a családom." Búcsuzóul megölelték egymást amire Jeffrey féltékenyen felmordult. Majd kifutottak a kapun keresztül. Még hátranéztek amikot az épület mint egy tüzijáték a magasba repült.