Másnap reggel Lucy álmosan támolygott a közös nappaliba és bekapcsolta a TV-t. Megdörgölte a szemét és próbált koncentrálni a mozgó alakokra. De lassan lebukott a feje és elbóbiskolt. 

Egy ajtónyílásra ébredt fel. "Jaj de utálom ezeket az öreg ajtókat itt!" Nyavajgott mikor belépett a másik srác. Rick leült mellé a kanapéra és elkezdett olvasni. "Hát, most mit tegyünk..." Mondta vidáman az örök optimista. A lány felállt a férfi lenéző hangnemére és elindult zuhanyozni. 

Miután felöltözött elkezdett gyakorolni. Igazat adott a nővérének, komolyan kell vennie ezt a hejzetet, nincs lazsálás.

Egy fél óra mulva Freya és feljött, majd nyújtás után szintén gyakorolni kezdett. Lucy hamar végzett, le is ment a jól megérdemelt ebédért. 

Freya csak gyakorolt tovább és tovább. Tökéletesíteni akarta a bemutató számát, a legjobb akart lenni. 

Hirtelen megszédült és megállt. "Valóban nem ettem ma semmit." Morogta maga elé. Ránézett az órára. "Úr isten, már három óra?" Majd megcsóválta a fejét és tovább gyakorolt. 

Minden forgás után lihegve állt meg. "Ez nem lehet igaz" Mondta majd még nagyobb lendületet vett a következőhöz, talán túl nagyot. 

Minden elsötétült előtte mikor forgott, és ahelyett hogy szépen érkezett volna összeesett. A földön feküdt lihegve. Szédült, fáradt volt, nem kapott levegőt és legszivesebben sírt volna szánalmában. "Ennek jobban kell mennie." Suttogta maga elé. 

Épp időben tápászkodott fel mikor a húga belépett. "Te még mindíg gyakorolsz?" Hült el. "Igen, mi a gondod vele? Tudod én komolyan veszem a munkámat." Vágott vissza agresszívan. 

"Hé, nyugi. Én csak szólni akartam, hogy kész a vacsi." Látta, hogy a nővére hulla fáradt, ezért odament és kivezette. 

A konyhában leültette egy asztalhoz, majd bement a szőkének segíteni. "Egész nap gyakorolt. Szegény nem evett semmit." Suttogta oda a srácnak, aki aggódó arccal kotorta a kész ennivalót egy tányérra. 

Desszertként még ettek egy kis gofrit vaníliafagyival, de egész étkezés alatt nem szólt senki semmit.  Kínos csönd uralkodott. A szőke és a festett hajú felmentek az emeletre, Freya pedig kiment az erkélyre. 

Fent ledőltek tévézni. "Ma egy pihis nap volt neked." Mondta gúnyosan a lány. Próbált kedves lenni a fiúhoz, hisz már vagy egy éve a nővére barátja, de az csak lenézően kezelte. Sértegette amikor csak tudta, de természetesen Freya nem hitt a kisebbik vádaskodásának. 

"Gyakorlás nélkül is menni fog, ne aggódj." Mondta lazán a szőke. A gúnyt és a megvetést ki lehetett hallani a hangjából. De végülis igaza volt, és ezt tudta a lány. A fiú bármikor képes volt egy perfekt számot végrehajtani. Melette szerepelni egy élmény volt. Ha a partnere rontott kijavította. Talán a legjobb táncpartner lett volna a szeleburdi Lucynak. 

Kint Freya a futógépen edzett. El akarta égetni az imént megevett kalóriákat. Perfektül szeretett volna hétfőn kinézni. 

Nagyon megerőltette magát azon a napon. Fáradtan zuhant a futógépre. Halkan sóhalytott amint érezte, hogy a futógép felsérti a térdét. Becsukta a szemét. Érezte ahogy a vér lassan lefut a lábán. "Össze kell szednem magam." Mondta hangosan és felment. 

Bekötötte a sebét, majd azonnal lefeküdt. A szemei ólomként csukódtak le. Lucy frissen mosott hajjal tért be. Kicsit megijedt mikor meglátta Freyát. Aggódott a nővéréért.