Hirtelen csöngettek, mire én természetesen ismét majdnem leestem a székről. Boldogan rohantam le az ajtóhoz és nagy lendülettel feltéptem. Előttem Peter, a legjobb barátom állt. Nagyot nevetett a szeleburdiságomon. 

Odaszökelltem mellé és egy nagy öleléssel köszöntöttem. -Hali szöszi. - Köszöntött kacagva és beletürt a hajamba. Dühösen ráfújtam. - Te tényleg színvak vagy? - Mondtam felháborodottan, mire bociszemekkel rámnézett. Egy fikarcnyi megbánás sem látszott rajta. 

Együtt elsétáltunk a parkig és ráültünk a hintákra. - És milyen az élet nélkülem? - Tudakoltam és szomorkásan rápillantottam. -Hát nagyon jól megvagyunk. Legalább nincs a kis szétszórt közöttünk akire figyelnünk kell.- Még szomorúbb lettem amikor ezt elmondta. 

-Te csacsi! Persze hogy hiányzol!- Nevetett és meglökött. Nagyot sikítottam amikor hirtelen megmozdult alattam a hinta. 

Élveztem ahogy a szél hátrafújta a hajam. Mint amikor kicsik voltunk. Rengeteg emlék cikázott át az agyamon. A homokozás, hintázás. Amikor még el tudtuk gondtalanul felejteni az időt. Amikor még volt apám. Gondoltam és elszomorodtam. 

-Szöszikém és kajás vagyok.- Jelentette be Peter és nagyot szippantott a levegőbe. Sóvárogva pillantott a hotdogos kocsi felé. -Jó, megyek.- Sóhajtottam nagyot és lassítottam a hintán. Amint meghallotta a válaszom egyből nekiiramodott. 

Prüszkölve rohantam utánna. 

-Na elmondhatnád már, hogy miért laksz valaki másnál.- Mondta teli szájjal. -Edd meg először és utánna leülünk egy padra és mindent nyugiban elmondok. 

Miután az egész hotdogot benyomta leültünk egy padra és én elkeztem mesélni. 

Elmeséltem neki mindent. Hogy "lett" André a testvérem, hogy miért vagyok mérges az anyámra és nem megyek haza. Bólogatva követte a mondandómat. Amikor végeztem kicsit megnyúlt a képe. -Meletted biztos nem unatkozik az ember!- Nyögte ki hosszas csend után. -Na de gyere, igyunk meg egy kávét nállam és bemutatlak a bátyómnak.- Pattantam fel és rohantam a busz felé. 

Otthon amikor beléptünk a két srác PlayStationözött. Nagyot nevettem amikor megláttam őket. 

-Férfiak.- Mondtam a földön csipszmorzsák hevertek. Még jó, hogy legalább zuhanyoztak és borotválkoztak. Gondoltam magamba. Odaálltam eléjük és nagyot köszöntem. 

-Hé, menj el onnan! Nem látok semmit!- Dühöngött Mike. Elsápadt amikor meglátta a másik srácot melettem. 

-Hali, Peter vagyok.- Köszöntötte a többieket és nagy szemekkel nézte az ismert játékot. Én fejcsóválva mentem kávét csinálni.